7/2008./IV.17./
Ecser Község Helyi Építési Szabályzata II.
(kihirdetés napja: 2008-04-18, hatálybalépés napja: 2008-05-01, felelős: )

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

A KÖZLEKEDÉSI ÖVEZETEK ÉS KÖZMŰVEK TERÜLETE

A KÖZLEKEDÉSI ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
39. §

(1) A közlekedési területek övezetébe tartoznak a meglévő és tervezett közutak, a vasúti területek a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt.
(2) A község területén az úthálózat szabályozási szélességét szabályozási terv szerint kell kialakítani.
(3) A közúti és vasúti övezetekben a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető.
(4) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása:
a) M0 és M4 (M0-ig): K.I.
b) M0 ecseri csomóponttól a Helikopter úti bevezetés, a Tápiómenti főút B.III.a.
c) 31. sz. főút új bevezetése (külterületi szakasz): K.IV.
d) A közigazgatási területen áthaladó összekötőutak: külterületen K.V., belterületen az elkerülő nyomvonalak megépüléséig B.IV.c., ezután B.V.c.
e) Gyűjtőutak: B.V.c.
f) Települési kiszolgáló utak (lakóutcák): B.VI.d.
(5) A közlekedési területek védőterülete a közlekedési szakhatóság és a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával használható fel. A védőterületek értékei az utak külterületi szakaszain az úttengelytől mérve:
a) Gyorsforgalmi és főútak nyomvonala mentén 100-100 m.
b) Az alsóbbrendű országos közutak esetén 50-50 m.
(6) A külterületi önkormányzati közutak, mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak esetén az út tengelyétől mért 15-15 m-en belül épület, építmény nem helyezhető el.
(7) A tervezett közutak kiépítéséhez az OTÉK szerinti szabályozási szélességek biztosítandók, ettől eltérni csak szabályozási terv keretei között készülő, az adottságokhoz alkalmazkodó méretezés alapján lehet.
E rendeletben biztosított eltérések kiszolgáló utak esetén: gazdasági övezetben minimum 16,0 méter,
(8) A külterületi önkormányzati közutak szabályozási szélessége min. 12 m. A jelenlegi közterületek szélességi méretei mindaddig fenntarthatók, amíg a területhasználat vagy építési igény az előbbi szélesség kialakítását nem igényli. Amennyiben az érintett területre szabályozási terv nem készül, az új szabályozási szélességet a jelenlegi közterület tengelyétől szimmetrikusan kell biztosítani.
(9) Az igazgatási területen az építmények (épületek) normatívák szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani.
a) Lakó- és gazdasági övezetben ettől eltérni nem lehet.
b) A már működő közintézmények parkolása csak abban az esetben oldható meg közterületi parkolóval, ha már jelenleg is így van megoldva a parkolása.
c) A lakóterületen működő vállalkozások, valamint a településközpont vegyes területek esetében is teljes körűen ki kell elégíteni a parkolási normákat, elsősorban a telken belül. Amennyiben ez nem lehetséges, az alábbi megoldást kell alkalmazni: az önkormányzat parkolási rendelete alapján az igények legalább 50 %-át a tulajdonos saját telkén köteles elhelyezni, a többit az Önkormányzat által kijelölt erre alkalmas közterületen vagy egyéb telken. Ezt is a vállalkozónak kell megépíteni vagy az építés ráeső költségét megfizetnie.
(10) A közterületi parkolókat fásítva kell kialakítani.
(11) A közlekedési övezet telkein csak szabadon álló beépítéssel és legfeljebb 5%-os beépítettséggel, 6,0 méter építménymagassággal létesíthető épület, építmény.
(12) A közforgalmú vasútvonalak mentén az OTÉK előírásainak megfelelő 50 m széles védősávot kell biztosítani, amelyen belül csak a vonatkozó ágazati jogszabályokban előírt feltételeknek megfelelően helyezhető el építmény.


KÖZMŰVEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
40. §

(1) Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén végezhető.
(2) A meglévő és a tervezett közcélú, községi vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia-ellátás, földgázellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben - ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja - a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Közművek számára szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol építési korlátozást nem okoz.
(3) Közterületen új közművezetéket (vízellátás, szenny-, és csapadékvíz-elvezetés, földgázvezetéket) csak terepszint alatti elhelyezéssel, míg közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási, táv- és egyéb hírközlő vezetékeket térszín alatti, illetve légkábeles formában szabad létesíteni. Új vezeték építésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény-, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén a kivitelezés során a meglevő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző építéseknél a meglevő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni.
(4) Felhagyott, feleslegessé vált közműhálózatokat és közműlétesítményeket el kell bontani, funkciót vesztett vezeték-létesítmény nem maradhat sem terepszint felett, sem terepszint alatt.
(5) A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű közös kivitelezés érdekében.
(6) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
(7) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos és takarékos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, azt nem szabad elépíteni.
(8) Mindennemű építési tevékenységnél a meglevő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.
Vízellátás
(10) A vízvezetékek védőtávolság igénye az MSZ 7487-es szabványban rögzített előírás szerint biztosítandó.
(11) A magas talajvíz-állásos, mélyfekvésű területre építkezni csak talajmechanikai szakvélemény alapján szabad, az abban előírtak kötelező betartása mellett.
(12) A vízellátó-hálózatra a közlekedési úton mért 100 m-enként tűzcsapot kell elhelyezni.
Csatornázás
(13) A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért:
a) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település egész területén tilos, az még átmenetileg – rövid időre - sem megengedett.
b) A nyílt árkokba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.
c) A település csatornázásra kerülő utcáiban az érintett telkek tulajdonosait kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre a csatorna kiépítését követő egy éven belül.
d) A településen gazdasági területet kialakítani csak szennyvízcsatornára való csatlakozási lehetőség rendelkezésre állása esetén szabad.
(14) Vállalkozási, gazdasági, ipari területről a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig - elő kell tisztítani.
(15) A terület hosszú távú arculatformálása és a kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére:
a) Zárt illetve nyílt csapadékvíz-elvezető rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt beépített, illetve a beépítésre szánt területen. A beépített, illetve a beépítésre szánt területen burkolt út csak vízelvezetéssel együtt építhető.
b) Nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer tartható fenn a már üzemelő közlekedési utak mentén.
(16) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás esetén. A beruházás csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.
(17) A 20 db, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatorna-hálózatba.
(18) Karbantartás, illetve belvíz védekezés számára
a) az önkormányzati és társulati kezelésben lévő árkok partéleitől a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására legalább az egyik oldalon 3 m,
b) az önkormányzati és egyéb kezelésben levő folyóvizek partélétől 6 m szélességű sáv szabadon hagyandó.
(19) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján a VIZIG engedélyével szabad.
Földgázellátás
(20) A települést érintő nagyközép-, és középnyomású vezetékek ágazati előírás szerinti biztonsági övezetét (nagy-középnyomású vezeték esetén 5-5 m, középnyomásnál 3-3 m) szabadon kell hagyni. Olyan tevékenység, amely a biztonsági övezet területének igénybe vételével folytatható, csak a szolgáltató hozzájárulásával megengedett.
(21) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.
Villamosenergia ellátás
(22) A meglévő középfeszültségű 20 kV-os oszlopokra fektetve épített villamoshálózatok mellett az MSZ 151 sz. szabvány szerint rögzített biztonsági övezetet szabadon kell hagyni.
(23) A településen új villamosenergia (közép- és kisfeszültségű, közvilágítási) hálózatokat illetve a meglévő hálózat rekonstrukcióját kizárólag térszín alatt földkábelbe fektetve lehet megvalósítani.
(24) A településen törekedni kell a légvezetékes kábelhálózatok egy tartószerkezeten történő elhelyezésére.
(25) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, illetve meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek helyezhetők el.
Távközlés
(26) A település közigazgatási területén új távközlési hálózatot létesíteni illetve meglévő hálózat rekonstrukcióját megvalósítani vagy föld alatti (földkábel, alépítmény), vagy más légkábeles - kisfeszültségű és közvilágítási, kábel TV-hálózatokkal egy tartószerkezeten történő elhelyezéssel szabad.
(27) A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges, előirt magassági korlátozás betartandó.
(28) Hírközlési antennák a fő rálátási irányokban nem károsíthatják sem a településképet, sem a tájképet.


ZÖLDTERÜLETI ÖVEZETEK

A ZÖLDFELÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
41. §

(1) A település zöldfelületi rendszerének elsődleges elemei a közparkok, fasorok, erdők, rét-legelő és nádas területek, másodlagos elemei a fennmaradó területek (telkek) növényzettel fedett részei, amelyek együttesen település zöldfelületi hálózatát alkotják.
(2) A beépítésre szánt területek építési övezeteiben, közlekedési és közműövezetekben, illetve vízgazdálkodási övezetekben új zöldfelület létesítését - a területfelhasználás változás jellegétől függően - kertépítészeti kiviteli, tájrendezési vagy rekultivációs terv alapján kell elvégezni.
(3) Az egyes építési övezetekre, övezetekre előírt legkisebb zöldfelületi arány számításánál növényzettel fedett területként csak a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal, egyéb növényzettel betelepített, beépítetlen telekrészek vízszintes síkú területe vehető számításba.
(4) Az egyes telken belül kötelezően létesítendő védőzöld sáv kialakítása és fenntartása a telektulajdonos feladata. A védőzöld sávok telepítésénél több szintű növényállományt (fák és cserjék) kell kialakítani.
(5) Az egyes ingatlanokon az övezetenként meghatározott zöldfelületeket -a lakóingatlanok kivételével- legkésőbb az épületek használatba vételéig ki kell alakítani, a használatba-vétel csak az előírt zöldfelületek kialakítása után történhet meg.
(6) Belterületen fakivágás csak az Önkormányzat fakivágásról és pótlásról szóló külön rendelete alapján végezhető.
(7) Közterületen vagy közhasználat céljára átadott magánterületen lévő fasor fenntartását, a hiányzó elemek pótlását - a környezeti hatások figyelembe vételével - kertépítészeti kiviteli terv és a vonatkozó helyi rendelet alapján kell elvégezni.
(8) Beépítésre nem szánt területen - kivéve a belterületi közlekedési és közműövezetek területét, valamint az erdőterületek övezetét, ha az erdészeti üzemterv mást ír elő - az új védelmi célú zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók.
(9) Erdő- vagy mezőgazdaság területeken tervezett övezetváltozás esetén, az adott terület igénybevételéig biztosítani kell a jelenlegi művelési ág fenntartását.

A Z JELŰ ZÖLDTERÜLETI ÖVEZET
(KÖZPARK TERÜLETEK)
42. §

(1) Az övezetben kialakítható telek és az engedélyezhető beépítés fő paramétereit az alábbi táblázat előírásai tartalmazzák.

ÖVEZET
JELE BEÉPÍTÉSI
MÓD KIALAKÍTHATÓ
LEGKISEBB
TELEKTERÜLET LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-
MAGASSÁG ZÖLDFELÜLET LEGKISEBB
MÉRTÉKE
Z Szabadonálló Kialakult 2 % 5,0 m 80 %

(2) Az övezetben a pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), vendéglátó épület, valamint a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el.
(3) Az övezet telkeit legalább 80%-os növényzeti fedettséggel kell kialakítani.
(4) Közparkot kertészeti kiviteli tervek alapján kell kialakítani.
(5) Az övezetben, különösen a gyermek játszószerek esetén csak a használók testi épségét nem veszélyeztető létesítmények helyezhetők el. A park fenntartásáról és a park berendezési tárgyainak karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell.


ERDŐ ÖVEZETEK

AZ ERDŐ ÖVEZETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI
43. §

(1) Az erdő övezetek telkei elsősorban a rendeltetésüknek megfelelő erdőgazdálkodási tevékenységek céljára szolgáló területek.
(2) Az erdő övezetekben erdészeti létesítmények csak az erdőterület nyilvántartásban lévő területeken létesíthetők. A kialakítható erdészeti létesítmények: erdészeti magánút, erdei vasút, valamint az erdőgazdálkodási tevékenységet, így különösen az erdő védelmét, illetve az erdei haszonvételek gyakorlását, az erdő rendeltetését szolgáló műtárgy, kerítés.

AZ Ev JELŰ ERDŐ ÖVEZET
(VÉDELMI ERDŐTERÜLET)
44. §

(1) Az övezet telkei nem építhetők be.


MEZŐGAZDASÁGI ÖVEZETEK

A MEZŐGAZDASÁGI ÖVEZETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI
45. §

(1) Ha a telek rendelkezik erdő, gyep (rét, legelő) vagy nádas művelési ágú alrészletekkel is, ezek a telekrészek csak akkor építhetők be, ha a telek más kivett, vagy művelésből kivehető résszel nem rendelkezik.
(2) Az övezetben a teleknek csak a kivett művelési ágú része keríthető le. A beépítetlen telek, vagy telekrész nem keríthető le.
(3) A mezőgazdasági övezetek bármelyikébe eső, mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott terület igénybe vehető birtoktest összterületébe történő beszámításánál, függetlenül attól, hogy az övezetben birtokközpont kialakítása engedélyezett, vagy sem.

AZ Má JELŰ KORLÁTOZOTT HASZNÁLATÚ ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI ÖVEZET
(BEÉPÍTÉST MEG NEM ENGEDŐ ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK)
46. §

(1) Az övezet telkei nem építhetők be.

AZ Mk JELŰ KERTES MEZŐGAZDASÁGI ÖVEZET RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI
(KISPARCELLÁS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK)
47. §

(1) Az övezetben kialakítható telek és a létesíthető beépítés fő paramétereit az alábbi táblázat előírásai tartalmazzák:

Mk SZ 3%
4,5 m 6.000 m2

(2) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány mértéke 95%.
(3) Az övezetben kizárólag a mezőgazdasági termelés építményei, gazdasági épületek helyezhetők el, lakó-, üdülő- és egyéb funkciójú épület nem építhető.
(4) Telekmérettől függetlenül a már meglévő beépítés fenntartható, illetve az elbontás után a korábbi beépítési mértéket meg nem haladóan újjáépíthető, de további alapterület- és építménymagasság növekedést eredményező bővítés (hozzáépítés, emeletráépítés) nem engedélyezhető.
(5) Az övezetekben csak magastetős kialakítású épület építhető. A tető hajlásszöge 25-45o között választható meg.
(6) Az övezet telkeinek úttal határos legalább 10 m szélességű része nem építhető be. Amennyiben a közlekedési előírások ennél nagyobb távolság betartását írják elő, úgy a nagyobb érték betartása a kötelező.
(7) Az építési övezetben az alábbi, építési helyen kívüli melléképítmények, létesítmények helyezhetők el, amennyiben a szükséges védőtávolságok telken belül biztosíthatók:
 közműbecsatlakozási műtárgy
 közműpótló műtárgy
 hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
 kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel)
 kerti építmény (szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)
 kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor
 kerti épített tűzrakóhely
 kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető,
 háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
 állatkifutó,
 trágyatároló, komposztáló,
 siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,
 kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
 szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.
(8) Az állattartáshoz szükséges gazdasági építmények az állattartási rendeletben meghatározott módon építhetők, az alkalmazott állattartási technológia működtetéséhez az állat- és közegészségügyi, a környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulását be kell szerezni.


VÍZGAZDÁLKODÁSI ÖVEZET

A V JELŰ VÍZGAZDÁLKODÁSI ÖVEZET
(A VÍZFOLYÁSOK MEDER ÉS PART TERÜLETE)
48. §

(1) Az övezetbe a kisvízfolyások és vízfelületek meder és part területei tartoznak. Az övezetben csak a vízgazdálkodással kapcsolatos területhasználatnak megfelelő létesítmények helyezhetők el.
(2) A kisvízfolyások fenntartási sávja a külterületen csak gyepterületként alakítható ki.
(3) A vízfolyások, vízmedrek területét érintő beavatkozások vízjogi engedély alapján végezhetők.
(4) Az övezetbe tartozó vízfolyások, vizes élőhelyek természetes és természetközeli állapotú (part)szakaszai melletti - vízfolyások, vizes élőhelyek esetén a parttól számított 50 méteren, érzékeny vizes élőhelyek esetében a parttól számított 100 méteren belül új építmények elhelyezése - amennyiben arról külön jogszabály nem rendelkezik - tilos.
(5) A vízfolyások, vizes élőhelyek természetes és természetközeli állapotú (part)szakaszai melletti, a parttól számított 1000 méteren belüli területeken a vizekre és a vízben élő szervezetekre veszélyes vegyi anyagok (növényvédő szer, hulladék) kijuttatása, elhelyezése tilos.


IV. FEJEZET
ÉRTÉKVÉDELEM

ÉPÍTETT ÉRTÉKEK VÉDELME
49. §

(1) Ecser igazgatási területén az alábbi építmény áll országos műemléki védelem alatt:
• R.k. templom, barokk, 1730 körül. Ecser, Szabadság tér, hrsz.: 645/2.
(2) Az országos műemléki védelem alatt álló építmény építési hatósági ügyeiben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az eljáró szerv.
(3) A település közigazgatási területén belül található műemléket, valamint műemléki környezetét az SZT-B jelű szabályozási tervlap jelöli, az országos műemléki védelem alatt álló építmény és a műemléki környezetébe tartozó ingatlanok helyrajzi számait a HÉSZ F-1. számú függeléke tartalmazza.
(4) Az országos műemléki védelem alatt álló építmények műemléki környezetén belüli telkek, építési telkek építési hatósági ügyeiben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként működik közre.
(5) A helyi értékvédelmi vizsgálatra javasolt épületek jegyzékét az F-2. sz. függelék tartalmazza.
(6) A helyi értékvédelmi rendelet megalkotásáig az építésengedélyezési eljárást az általános szabályok szerint kell lefolytatni az alábbi kikötések mellett:
 A helyi értékvédelmi vizsgálatra javasolt, F-2. sz. függelékben szereplő épületeken végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos tömegarányokat, homlokzati arányokat, a párkány- és gerincmagasságokat, a nyílásrendeket és a nyílások méretét és osztását, valamint a homlokzati tagozatokat meg kell őrizni.
 Bontási igény esetén az engedély kiadásához műemléki szakmérnöki végzettséggel rendelkező személy véleménye szükséges.
(7) A helyi értékvédelmi rendelet elkészülte után a helyi védelem alatt álló épületeken, építményeken és a helyi értékvédelmi területen levő épületeken, építményeken végzett építési munkák engedélyezését kétlépcsős engedélyezési eljárással (HÉSZ 3. §), valamint a helyi értékvédelemről szóló külön rendelet előírásainak együttes betartásával kell biztosítani.

RÉGÉSZETI LELŐHELYEK VÉDELME
50. §

(1) A régészeti lelőhelyek az örökségvédelmi törvény értelmében ex lege általános védelmet élveznek. A régészeti lelőhelyek területén végzendő bármilyen építési vagy más földmunka, illetve telekalakítás esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területileg illetékes irodáját szakhatóságként meg kell keresni.
(2) A régészeti lelőhelyeket a földmunkával járó beruházásokkal lehetőség szerint el kell kerülni. Ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A megelőző feltárásra a beruházónak szerződést kell kötnie a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságával.
(3) Amennyiben az ismert régészeti lelőhelyeken kívül földmunkák során régészeti lelőhely nyomai és/vagy régészeti leletek kerülnek elő, a Kulturális örökség védelméről szóló törvényben (2001. évi LXIV. tv.) foglaltak szerint kell eljárni, és értesíteni kell a Pest megyei Múzeumok Igazgatóságát.

A TERMÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEM ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI
51. §

(1) Természeti értékvédelmi területen épületeket, építményeket, nyomvonalas létesítményeket és berendezéseket, azok elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, (amennyiben arról külön kezelési és fenntartási útmutató nem rendelkezik) a természeti értékek megóvása mellett a táj jellegéhez is igazodva kell kialakítani.
(2) A település közigazgatási területén az alábbi természeti értékvédelmi területek kerülnek kijelölésre:
- Országos ökológiai hálózat területei.


NEM VÉDETT TERMÉSZETI ÉS TERMÉSZETKÖZELI ÁLLAPOTÚ TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI
52.§

(1) A nem védett természeti és természetközeli állapotú területek közé az Országos ökológiai hálózat területei tartoznak.
(2) Nem védett természeti és természetközeli állapotú területeken művelési ág megváltoztatásához a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség engedélye szükséges, míg egyéb tevékenység, valamint épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség véleményének figyelembevételével lehetséges.


V. FEJEZET
KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOK

FÖLDVÉDELEM
53. §

(1) A földmozgatással járó építési-, tereprendezési tevékenység végzése során:
a) a kitermelt humuszt és az altalajt egymástól elkülönített területen kell tárolni újrahasznosításig,
b) a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során biztosítani kell a kiporzás elleni védelmet,
c) az építési tevékenység befejeztével a deponált humuszos talaj hasznosítását helyben kell megoldani, vagy a szakhatóságok által előírt helyen és módon kell kezelni.
(2) A termőföld minőségének védelme érdekében a földhasznosítás során a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó, a termesztés technológia és talajvédelmi beavatkozások összehangolásán alapuló talajvédő gazdálkodást kell folytatni.

VÍZKÉSZLETEK MINŐSÉGVÉDELME
54. §

(1) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok és tavak folyamatos karbantartásáról, tisztításáról a kezelő, üzemeltető köteles gondoskodni.
(2) A vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjait - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során természetkímélő megoldásokat kell alkalmazni.
(3) A vízfolyások, vizes élőhelyek természetes és természetközeli állapotú (part)szakaszai melletti, parttól számított 1000 méteren belül a vizekre és a vízben élő szervezetekre veszélyes vegyi anyagok (növényvédő szer, hulladék) kijuttatása, elhelyezése, valamint 50 méteren belül új építmények építése - amennyiben arról külön jogszabály nem rendelkezik - tilos.

LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM
55. §

(1) Légszennyezést okozó, helyhez kötött működő, illetve új létesítménynél olyan technológiai és anyagkezelési eljárást kell alkalmazni, amelynek légszennyezőanyag kibocsátása nem haladja meg az illetékes levegőtisztaság-védelmi hatóság által megállapított kibocsátási határértéket.

ZAJ- ÉS REZGÉS ELLENI VÉDELEM
56. §

(1) Zajt, illetve rezgést előidéző meglévő, vagy új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad létesíteni és üzemeltetni, hogy a keletkező zaj a területre, illetve rezgés a létesítményre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértéket ne haladja meg.

ÉLŐVILÁG, ÉLŐHELYEK VÉDELME
57.§

(1) A meglevő erdő, gyep (rét-legelő), nádas területek művelés alóli kivonása és művelési ág változtatása a természetvédelmi szakhatóság előzetes hozzájárulása nélkül nem végezhető.
(2) A védett (és védendő) területekre vonatkozó kezelési és fenntartási tervek előírásait be kell tartani. A védett és védelmi hálózatokhoz tartozó területeken bármilyen területfelhasználási beavatkozás csak a természetvédelmi szakhatóság előzetes hozzájárulásával végezhető.
(3) Az országos ökológiai hálózat területén épületeket, építményeket, nyomvonalas létesítményeket és berendezéseket, azok elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, (amennyiben arról külön kezelési és fenntartási útmutató nem rendelkezik) a természeti értékek megóvása mellett a táj jellegéhez is igazodva kell kialakítani.
(4) A belterületbe vonásra tervezett mezőgazdasági területeken a belterületbe vonásig biztosítani kell a jelenlegi művelési ág fenntartását.
(5) A mezőgazdasági területek rendezése, művelése során biztosítani kell a védelmi célú zöldfelületek, a mezőgazdasági tájfásítás fennmaradt elemeinek védelmét és a hiányzó elemek pótlását:
a) a dűlőutak, árkok legalább egyoldali fásítását
b) a tanyák, telephelyek védő- és takarófásítását
c) a főbb birtokhatárok fasorokkal, erdősávokkal való jelölését, a szélvédő erdősávok okszerű telepítését
d) a települési szegélyterületek fásítását, erdősítését
e) a termesztési szempontból kevésbé jelentős, de természeti szempontból sem értékes területek fásítását, erdősítését
f) a közutak hófúvás- és szél elleni védelmét.
(6) Védőzöld sávok, véderdősávok telepítésénél több szintű növényállományt kell kialakítani.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS ÁRTALMATLANÍTÁS ELŐÍRÁSAI
58. §

(1) Veszélyes hulladék a kommunális hulladéklerakó telepre nem kerülhet.
(2) A veszélyes hulladék gyűjtéséről, üzemi gyűjtőben történő biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállításáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek kell gondoskodni. A telephelyen kívüli hulladéktárolás tilos.
(3) Állati hullák (tetemek) elhelyezése az erre a célra kijelölt regionális ártalmatlanító telepen történhet.


VI. FEJEZET
ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
59. §

(1) Ez a rendelet és a hozzátartozó szabályozási terv 2008. év május hó 1. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a 16/1999./X.15./, a 20/1999./XII.10./, a 18/2000./X.24./, a 12/2001./VII.01./, a 18/2001./XI.1./, a 23/2001. (XII.14.), a 16/2002. (X. 15.), és a 6/2004. (III. 11.) számú Kt. rendelet(ek) hatályukat vesztik.



Kelt: Ecser, 2008. április 17.




Harazin István Barta Zoltán
Polgármester Jegyző



FÜGGELÉKEK



F-1: A MŰEMLÉK ÉS A MŰEMLÉKI KÖRNYEZETBE TARTOZÓ INGATLANOK JEGYZÉKE


Műemlék épület Ecser igazgatási területén:

 R.k. templom, barokk, 1730 körül. Ecser, Szabadság tér, hrsz.: 645/2.


A műemléki környezetbe tartozó ingatlanok Ecser igazgatási területén:

 645/6,
 645/8,
 648,
 650/1,
 650/2,
 651-657,
 659/1,
 659/2,
 709,
 712 hrsz.






F-2: A HELYI ÉRTÉKVÉDELMI VIZSGÁLATRA JAVASOLT ÉPÜLETEK, ÉPÜLETEGYÜTTESEK JEGYZÉKE



Helyi értékvédelmi vizsgálatra javasolt épületek és építmények Ecser igazgatási területén:

 Kálvária utca 17. hrsz.: 618
 Szent Imre utca 43. hrsz.: 585/2
 Szent Imre utca 26. hrsz.: 634
 Petőfi utca 37a, hrsz.: 716
 Petőfi utca 15.hrsz.: 690
 Petőfi u. 8. hrsz.: 731
 Petőfi u. 5b hrsz.: 679
 Petőfi u. 41. hrsz.: 720
 Bajcsy-Zsilinszky út 36. hrsz.: 540
 Széchenyi utca 19. hrsz.: 484
 Zrínyi utca 35. hrsz.: 327







F-3: A RÉGÉSZETI LELŐHELYEK JEGYZÉKE


A régészeti lelőhelyek jegyzéke Ecser igazgatási területén:


1.) =KÖH 30832. 04/69, 71, 73, 75, 77, 79-80, 82-84, 86-111, 155, 183.
2.) =KÖH 30833. 02/20-23, 35, 37-50, 52.
3.) =KÖH 30834. 06/53.
4.) =KÖH 30835. 1372, 092/111.
5.) =KÖH 30836. 0116/19
6.) =KÖH 30837, 53288. 0147/30, 32-33, 35-36, 38-39, 60-69, 41-57; 72-77; 0148/1-2; 0149/5-10, 14-17, 19-21; 0150/1-5; 0151/1-3; 0152/24-65, 67-82.
7.) =KÖH 30839, 53289. A lelőhely átnyúlik Maglód határába. 0142/5, 7, 13-16, 22, 45-47, 51, 53-55, 60, 62-64, 66-68, 74-96, 99-107.
8.) =KÖH 48768. 066/4, 8, 11; 1345.
9.) =KÖH 53235. 0127/61, 64; 1364.
10.) =KÖH 44442. 073/1, 4; 074/1; 076/9; 078/7, 9.
11.) =KÖH 44440. 078/8.
12.) 0140/3.