7/2008./IV.17./
Ecser Község Helyi Építési Szabályzata I.
(kihirdetés napja: 2008-04-18, hatálybalépés napja: 2008-05-01, felelős: )

E C S E R

SZABÁLYOZÁSI TERVE ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA























ECSER KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK
7/2008. (IV. 17.) KT. RENDELETE
A KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL







2008. június


PEST MEGYEI TERÜLET, TELEPÜLÉS, KÖRNYEZET
TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT.
BUDAPEST 1085, KŐFARAGÓ U. 9.
Tel.: 267-0508, 267-7078, Fax: 266-7561
E-MAIL: pestterv@pestterv.hu




T E R V E Z Ő K  N É V S O R A




TELEPÜLÉSTERVEZÉS: VARGA ESZTER
TT1-01-4863

KÖZLEKEDÉSTERVEZÉS: LOMBÁR ISTVÁN
MKSZ: 01-1167
BOLDVAI ERNŐ
GEOVASÚT KFT.
MKSZ. 01-7238 K4-1

ZÖLDFELÜLETEK, KÖRNYEZETVÉDELEM: SCHUCHMANN PÉTER
ÉKSZ.: 01-5068
BURÁNYI ENDRE
ÉKSZ.: 01-5014

KÖZMŰTERVEZÉS: DIMA ANDRÁS
MKSZ: 01-2130
JORDÁN PÉTER
MKSZ: 01-2129

SZERKESZTŐ: V. JÁNOSSY ZSUZSANNA

ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ: SCHUCHMANN PÉTER
ÉKSZ 01-5068








PEST MEGYEI TERÜLET, TELEPÜLÉS, KÖRNYEZET
TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT.
BUDAPEST 1085, KŐFARAGÓ U. 9.
Tel.: 267-0508, 267-7078, Fax: 266-7561
E-MAIL: pestterv@pestterv.hu


Kizárólag a PESTTERV Kft. hozzájárulásával használható fel, a szerzői jogok
védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével.




HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT


ECSER KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK
7/2008. (IV. 17.) KT. RENDELETE
A KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL


Ecser község Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 7. §-ának (3) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében a község igazgatási területére vonatkozóan megalkotja Ecser Helyi Építési Szabályzatáról (továbbiakban: HÉSZ) szóló rendeletét, és jóváhagyja a település Szabályozási Tervlapjait (továbbiakban: SZT-B, SZT-K).

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A RENDELET HATÁLYA, ALKALMAZÁSA
1. §

(1) Jelen rendelet hatálya Ecser község közigazgatási területére terjed ki, kivéve a 17/2006. (IX. 15.) Kt. rendelettel jóváhagyott SZT területét.
(2) A szabályzat az alábbiakban felsorolt SZT-B és SZT-K jelű szabályozási tervlapokkal együtt alkalmazandó:
a) SZT-B: Belterületi szabályozási tervlap (M=1:4.000),
b) SZT-K: Külterületi szabályozási tervlap (M=1:5.000),
(3) A HÉSZ függelékei:
a) F-1: Műemlék, valamint a műemléki környezetbe tartozó telkek jegyzéke
b) F-2: A helyi értékvédelemre javasolt épületek jegyzéke
c) F-3: A régészeti lelőhelyek jegyzéke
(4) A HÉSZ elfogadása után készülő szabályozási tervek szintén a HÉSZ mellékleteit képezik.
(5) A rendelet hatálya alá tartozó területen az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásait e rendeletben foglalt eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

TERÜLETFELHASZNÁLÁS
2. §

(1) A területfelhasználás kötelező szabályozási elemei:
a) A szabályozási tervlapokon:
• A meglévő és tervezett belterület határa.
• Tervezett szabályozási vonal.
• Övezet, építési övezet azonosítója, jele, paraméterei és határa.
• Védőterületek, védőtávolságok, védősávok.
• Műemlék és műemléki környezet határa.
• Országos ökológiai hálózat területének határa,
• Rekultiválandó terület;
• Helyi védelemre javasolt épület és építmény.

II. FEJEZET
AZ ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉS SZABÁLYAI

ELVI ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉS
3. §

(1) A műemlékek műemléki környezetében, valamint a helyi értékvédelmi rendelet megalkotása és hatálybalépése után a helyi értékvédelem alatt álló épületek és építmények esetében az építési engedélyezési eljárást megelőzően a településképi követelmények és a műszaki kialakíthatóság előzetes tisztázása érdekében elvi építési engedélyt kell beszerezni.


III. FEJEZET
AZ ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
4. §

(1) A már meglévő, kialakult beépítés fenntartható (állagmegóvás, felújítás végezhető).
(2) A település területén nyúlványos telek nem alakítható ki.
(3) A felszíni vagy felszín alatti vizek mozgását befolyásoló építmények elhelyezése esetén az illetékes vízügyi hatóság szakhatóságként működik közre.
(4) Az adott telek beépíthetőségét talajmechanikai vizsgálatokkal kell igazolni:
a) folyóvíztől számított 100 m-en belül,
b) ha a talajvíz maximális szintje eléri vagy meghaladja az alapozás síkjától számított -1 m-t,
c) feltöltött területeken, mélyfekvésű vagy mocsaras területeken.
(5) Homlokvonali kerítést létesíteni az OTÉK-nak megfelelően szabad, azzal a megkötéssel, hogy saroktelkek esetén a homlokvonali kerítés csak áttört, a kereszteződés beláthatóságát lehetővé tevő módon készülhet.
(6) A település területén állattartó építmény elhelyezése esetén az állattartást szabályozó hatályos önkormányzati rendelet előírásait is be kell tartani.
(7) A település belterületén a települési környezet minőségét rontó, veszélyeztető tevékenységek (gépjármű-javítás, szinterezés, fényezés, porlasztásos felületkezelés, stb.) céljára szolgáló épületek, építmények nem helyezhetők el.
(8) Lakótelken lakókocsi és konténer csak az építési helyen belül helyezhető el.
a) Eredeti funkciójára használt lakókocsi engedély nélkül elhelyezhető.
b) Egyéb célra használt lakókocsi és konténer csak engedéllyel és csak ideiglenesen helyezhető el.
(9) Antenna nem helyezhető el:
a) műemléki épületen és a hozzá tartozó telek területén,
b) műemléki környezet területén,
c) helyi védelem alatt álló épületen, építményen.
Egyéb területeken 6,0 m feletti magasságú antenna az épület legmagasabb pontjától számított 3 méteres magasságig helyezhető el.
(10) Antennatorony nem helyezhető el
a) műemléki épületen és a hozzá tartozó telek területén,
b) helyi természeti érték, helyi tájérték 100 méteres környezetében.


BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

LAKÓÖVEZETEK

LAKÓÖVEZETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI
5. §

(1) A település lakóövezeteiben olyan kereskedelmi, gazdasági, mezőgazdasági tevékenység folytatható, amelynek környezeti paraméterei a telekhatáron nem haladják meg a lakóterületi környezeti határértékeket.
(2) Az adott építési övezeti előírásokban szereplő legkisebb telekméretnél kisebb területű kialakult építési telken is létesíthető lakóépület az övezeti előírásban foglalt mértékig, ha az összes egyéb előírás betartható.
(3) A telekalakítás szabályai:
a) Az újonnan építési övezetekké váló területeken a kialakítható új építési telkek legkisebb szélessége oldalhatáron álló beépítés esetén 14 méter, szabadon álló beépítési mód esetén 18 méter, legkisebb mélysége 35 méter lehet.
b) A település már beépült részein a kialakítandó új építési telkek legkisebb szélessége 14 m.
c) Az övezetekben előírt minimális telekméret kétszeresét el nem érő telkek tovább nem oszthatók.
(4) Az előkert mélysége:
 új beépítés esetén legalább 5 m lehet,
 a már beépült változó méretű előkertes területeken új építés esetén az előkert mérete a telek két oldalán elhelyezkedő két-két telken lévő épületek előkertjei közül a legnagyobb és a legkisebb, mint határértékek között állapítandó meg.
(5) Az övezetekben elhelyezésre kerülő épületeken magastetőt kell alkalmazni. A tető hajlásszöge 20-45ş között választható meg.
(6) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az elhelyezendő új épületet az oldalhatártól legalább 1,0 m, és legfeljebb 2,0 m távolságra kell elhelyezni.
(7) Az építési övezetekben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
A következő létesítmények a telken belül bárhol elhelyezhetők:
 közműbecsatlakozási műtárgy
 kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel)
 kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)
 kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
Az alábbi létesítmények csak az építési helyen belül, és az oldalsó telekhatártól mérve legalább 3 m távolságra helyezhetők el.
 garázs
 hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
 közműpótló műtárgy
 kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor
 kerti épített tűzrakóhely
 siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló
 kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető,
 szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.
Az alábbi létesítmények csak a falusias lakóövezetekben (Lf-1, Lf-2) az építési helyen belül, és az oldalsó telekhatártól mérve legalább 3 m távolságra helyezhetők el.
 az állattartási rendelet előírásainak megfelelő állattartó építmény, illetve egyéb mezőgazdasági építmény.
 háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem
 állatkifutó
 trágyatároló, komposztáló.

AZ Lk JELŰ KISVÁROSIAS LAKÓÖVEZET
(ECSER TERÜLETÉN MEGLÉVŐ TÁRSASHÁZAS LAKÓTERÜLET)
6. §

(1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

ÖVEZET
JELE BEÉPÍTÉSI
MÓD KIALAKÍTHATÓ
LEGKISEBB
TELEKTERÜLET LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-
MAGASSÁG ZÖLDFELÜLET LEGKISEBB
MÉRTÉKE
Lk Szabadonálló kialakult kialakult 12,5 m 50 %

(2) Az építési övezetben az alábbi funkciójú épületek, építmények helyezhetők el:
 lakóépület,
 kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
 helyi egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület.



AZ Lf-1 JELŰ LAKÓÖVEZET
(ECSER BELTERÜLETÉN LEVŐ FALUSIAS LAKÓTERÜLETEK)
7. §

(1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

ÖVEZET
JELE BEÉPÍTÉSI
MÓD KIALAKÍTHATÓ
LEGKISEBB
TELEKTERÜLET LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-
MAGASSÁG ZÖLDFELÜLET LEGKISEBB
MÉRTÉKE
Lf-1 Oldalhatáron
álló 550 m2 30 % 5,5 m 50 %

(2) Az építési övezetben az alábbi funkciójú épületek, építmények helyezhetők el:
 kétlakásos lakóépület,
 kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
 szálláshely szolgáltató épület,
 helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
 kézműipari építmény.

AZ Lf-2 JELŰ LAKÓÖVEZET
(ECSER TERÜLETÉN LEVŐ IKRES BEÉPÍTÉSŰ LAKÓTERÜLETEK)
8. §

(1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

ÖVEZET
JELE BEÉPÍTÉSI
MÓD KIALAKÍTHATÓ
LEGKISEBB
TELEKTERÜLET LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-
MAGASSÁG ZÖLDFELÜLET LEGKISEBB
MÉRTÉKE
Lf-2 Ikres 550 m2 30 % 5,5 m 50 %

(2) Az építési övezetben az alábbi funkciójú épületek, építmények helyezhetők el:
 egylakásos lakóépület.

AZ Lke-1 JELŰ LAKÓÖVEZET
(KÁLVÁRIA LAKÓTERÜLET)
9. §

(1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

ÖVEZET
JELE BEÉPÍTÉSI
MÓD KIALAKÍTHATÓ
LEGKISEBB
TELEKTERÜLET LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-
MAGASSÁG ZÖLDFELÜLET LEGKISEBB
MÉRTÉKE
Lke-1 Oldalhatáron
álló 550 m2 30 % 5,0 m 60 %

(2) Az építési övezetben az alábbi funkciójú épületek, építmények helyezhetők el:
- kétlakásos lakóépület,
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
- helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület.
(3) Az építési övezetben a kerítés maximum 2,0 méteres, minimum 40%-ban áttört lehet.
(4) Az építési övezetben a tetőfedés anyaga kerámia- és beton cserép, síkpala, bitumenes zsindely, a tetőfedés színe szürke, fekete, terrakotta, téglavörös, vörösbarna, sötétbarna, zöld lehet.





AZ Lke-2 JELŰ LAKÓÖVEZET  
(BELSŐ-KÁLVÁRIA LAKÓTERÜLET)
10. §

(1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

ÖVEZET
JELE BEÉPÍTÉSI
MÓD KIALAKÍTHATÓ
LEGKISEBB
TELEKTERÜLET LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-
MAGASSÁG ZÖLDFELÜLET LEGKISEBB
MÉRTÉKE
Lke-2 Oldalhatáron
álló 700 m2 20 % 5,5 m 60 %

(2) Az építési övezetben az alábbi funkciójú épületek, építmények helyezhetők el:
 kétlakásos lakóépület,
 kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
 szálláshely szolgáltató épület,
 helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
 sportépítmény.
(3) A telkeknek a temető védőtávolságán belül eső részei nem építhetők be.

AZ Lke-3 JELŰ LAKÓÖVEZET
(KÁLVÁRIA LAKÓTERÜLET)
11. §

(1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

ÖVEZET
JELE BEÉPÍTÉSI
MÓD KIALAKÍTHATÓ
LEGKISEBB
TELEKTERÜLET LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-
MAGASSÁG ZÖLDFELÜLET LEGKISEBB
MÉRTÉKE
Lke-3 szabadonálló 800 m2 25 % 5,0 m 60 %

(2) Az építési övezetben az alábbi funkciójú épületek, építmények helyezhetők el:
 kétlakásos lakóépület,
 kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
 szálláshely szolgáltató épület,
 helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
 sportépítmény.
(3) Az építési övezetben a kerítés maximum 2,0 méteres, minimum 40%-ban áttört lehet.
(4) Az építési övezetben a tetőfedés anyaga kerámia- és beton cserép, síkpala, bitumenes zsindely, a tetőfedés színe szürke, fekete, terrakotta, téglavörös, vörösbarna, sötétbarna, zöld lehet.

AZ Lke-4 JELŰ LAKÓÖVEZET
(ADY UTCAI TERVEZETT LAKÓTERÜLET)
12. §

(1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

ÖVEZET
JELE BEÉPÍTÉSI
MÓD KIALAKÍTHATÓ
LEGKISEBB
TELEKTERÜLET LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-
MAGASSÁG ZÖLDFELÜLET LEGKISEBB
MÉRTÉKE
Lke-4 szabadonálló 800 m2 30 % 6,0 m 55 %

(2) Az építési övezetben az alábbi funkciójú épületek, építmények helyezhetők el:
- Legfeljebb kétlakásos lakóépület,
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
- helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
- sportépítmény.

AZ Lke-5 JELŰ LAKÓÖVEZET
(TERVEZETT LAKÓTERÜLETEK)
13. §

(1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

ÖVEZET
JELE BEÉPÍTÉSI
MÓD KIALAKÍTHATÓ
LEGKISEBB
TELEKTERÜLET LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-
MAGASSÁG ZÖLDFELÜLET LEGKISEBB
MÉRTÉKE
Lke-5 szabadonálló 2000 m2 20 % 5,5 m 60 %

(2) Az építési övezetben az alábbi funkciójú épületek, építmények helyezhetők el:
- kétlakásos lakóépület,
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
- szálláshely szolgáltató épület,
- helyi oktatási, egészségügyi, szociális épület,
- sportépítmény.


VEGYES ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK

A TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI
14. §

(1) A településközpont vegyes építési övezetek területe elsődlegesen intézményi, kereskedelmi, szolgáltatási és egyéb, lakóterületet nem zavaró funkciók elhelyezésére szolgál.
(2) A település vegyes építési övezeteiben olyan kereskedelmi és gazdasági tevékenység folytatható, amelynek környezeti paraméterei a telekhatáron nem haladják meg a lakóterületi környezeti határértékeket.
(3) Az előkert mélysége:
a) új beépítés esetén legalább 2 m lehet,
b) a már beépült változó méretű előkertes területeken új építés esetén az előkert mérete a telek két oldalán elhelyezkedő két-két telken lévő épületek előkertjei közül a legnagyobb és a legkisebb, mint határértékek között állapítandó meg.
(4) Az övezetekben elhelyezésre kerülő épületeken magastetőt kell alkalmazni. A tető hajlásszöge 20-45ş között választható meg.
(5) Az építési övezetekben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők:
­ garázs
­ közműbecsatlakozási műtárgy
­ közműpótló műtárgy
­ hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
­ kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel)
­ kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)
­ kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor
­ kerti épített tűzrakóhely,
­ kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
­ kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
­ szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.

A Vt-1 JELŰ ÖVEZET
(ECSER INTÉZMÉNYEINEK TERÜLETE)
15. §

(1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

ÖVEZET
JELE BEÉPÍTÉSI
MÓD KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB
TELEKTERÜLET LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-
MAGASSÁG ZÖLDFELÜLET LEGKISEBB
MÉRTÉKE
Vt-1 Zártsorú, kialakult 700 m2 60 % 11 m 20 %

(2) Az építési övezetben elhelyezhető épületek, építmények:
 igazgatási épület,
 kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
 egyéb közösségi szórakoztató épület,
 egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület.

A Vt-2 JELŰ ÖVEZET
(A BELSŐ-KÁLVÁRIA TERÜLETÉN TERVEZETT INTÉZMÉNYI ÉS KERESKEDELMI TERÜLETEK)
16. §

(1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

ÖVEZET
JELE BEÉPÍTÉSI
MÓD LEGKISEBB
TELEKTERÜLET LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-
MAGASSÁG ZÖLDFELÜLET LEGKISEBB
MÉRTÉKE
Vt-2 Szabadonálló 1000 m2 35 % 7,5 m 40 %

(2) Az építési övezetben az alábbi funkciójú épületek, építmények helyezhetők el:
 helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
 kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület.

A Vt-3 JELŰ ÖVEZET
(A BELSŐ-KÁLVÁRIA TERÜLETÉN TERVEZETT KERESKEDELMI TERÜLETEK)
17. §

(1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza.

ÖVEZET
JELE BEÉPÍTÉSI
MÓD LEGKISEBB
TELEKTERÜLET LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-
MAGASSÁG ZÖLDFELÜLET LEGKISEBB
MÉRTÉKE
Vt-3 Szabadonálló 500 m2 35 % 5,5 m 40 %

(2) Az építési övezetben az alábbi funkciójú épületek, építmények helyezhetők el:
 helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
 kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület.

A Vt-4 JELŰ ÖVEZET
(A DÉLI FEJLESZTÉSI TERÜLETEN TERVEZETT VEGYES TERÜLETEK)
18. §

(1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza.

ÖVEZET
JELE BEÉPÍTÉSI
MÓD KIALAKÍTHATÓ
LEGKISEBB
TELEKTERÜLET LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-
MAGASSÁG ZÖLDFELÜLET LEGKISEBB
MÉRTÉKE
Vt-4 Zártsorú, szabadonálló 3500 m2 40 % 12,0 m 20 %

(2) Az építési övezetben az alábbi funkciójú épületek, építmények helyezhetők el:
 igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
 kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
 szálláshely szolgáltató épület,
 egyéb közösségi szórakoztató épület,
 sportépítmény.
(3) Ha a szomszédos építési telken levő épülettől az OTÉK-ban előírt építmények közötti távolság betartható valamint a szomszédos telkek építési joga nem csorbul, az építmény szabadonállóan is elhelyezhető.
(4) Az övezetben a kialakításra kerülő telkek legkisebb szélessége 40 m lehet, legkisebb mélysége 50 m.
(5) Az övezetben az előkert mérete 5 méter, az oldalkert 10 méter, a hátsókert 20 méter.

A Vt-5 JELŰ ÖVEZET
(TERVEZETT VEGYES TERÜLETEK)
19. §

(3) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza.

ÖVEZET
JELE BEÉPÍTÉSI
MÓD LEGKISEBB
TELEKTERÜLET LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-
MAGASSÁG ZÖLDFELÜLET LEGKISEBB
MÉRTÉKE
Vt-5 Szabadonálló 2000 m2 35 % 6,5 m 50 %

(4) Az építési övezetben az alábbi funkciójú épületek, építmények helyezhetők el:
­ kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
­ szálláshely szolgáltató épület,
­ egyéb közösségi szórakoztató épület,
­ sportépítmény.
(5) Az építési övezet területén a hátsókertben legalább 20 m szélességben többszintes zöldsáv alakítandó ki.


GAZDASÁGI ÖVEZETEK

GAZDASÁGI ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI
20. §

(1) Az építési övezetek területén az előkert minimum 10 méter, az oldalkert minimum 6 méter, a hátsókert minimum 10 méter nagyságú.
(2) Az építési övezetekben olyan gazdasági és mezőgazdasági tevékenység folytatható, amelynek környezeti paraméterei a lakó- és vegyes területekkel szomszédos telekhatáron nem haladják meg a lakóterületi környezeti határértékeket.
(3) Az építési övezetekben megadott legnagyobb építménymagasság értékét csak az övezetben megengedett tevékenységhez szükséges technológiai létesítmények, alaprajzilag pontszerűnek minősülő építmények valamint a hírközlést szolgáló antennatornyok létesítése esetén szabad meghaladni, a pontszerű építmény magassága legfeljebb a megengedett építménymagasság kétszerese lehet.
(4) Az építési telkeken az adott építési övezetre előírt legkisebb zöldfelületi arány alapján kiszámított legkisebb zöldfelület minden megkezdett 200 m2-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni és fenntartani.

A Gksz-1 JELŰ KERESKEDELMI-SZOLGÁLTATÓ ÉPÍTÉSI ÖVEZET
(ECSER MEGLÉVŐ GAZDASÁGI TERÜLETEI)
21. §

(1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

ÖVEZET
JELE BEÉPÍTÉSI
MÓD KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB
TELEKTERÜLET LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-
MAGASSÁG ZÖLDFELÜLET LEGKISEBB
MÉRTÉKE
Gksz-1 Szabadon
álló 1500 m2 35 % 6,5 m 40 %

(2) Az építési övezetben az alábbi épületek, építmények helyezhetők el:
 Bármely, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységű célt szolgáló épület,
 A gazdasági tevékenység céljára szolgáló épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás,
 Igazgatási vagy egyéb irodaépület,
 Üzemanyagtöltő.
(3) A kialakításra kerülő telkek legkisebb szélessége 30 m.
(4) Az építési övezet területén a lakó-, vegyes és üdülőterület felőli telekhatár mentén legalább 5 m szélességben többszintes zöldsáv alakítandó ki.
(5) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el:
 közműbecsatlakozási műtárgy
 közműpótló műtárgy
 hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
 kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel)
 kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)
 kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor
 kerti épített tűzrakóhely
 kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
 kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
 szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop

A Gksz-2 JELŰ KERESKEDELMI-SZOLGÁLTATÓ ÉPÍTÉSI ÖVEZET
(ECSER GAZDASÁGI TERÜLETEI AZ ALSÓ-KÁLVÁRIA TERÜLETÉN)
22. §

(1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

ÖVEZET
JELE BEÉPÍTÉSI
MÓD KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB
TELEKTERÜLET LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-
MAGASSÁG ZÖLDFELÜLET LEGKISEBB
MÉRTÉKE
Gksz-2 Oldalhatáron
álló 800 m2 30 % 4,5 m 25 %

(2) Az építési övezetben az alábbi épületek, építmények helyezhetők el:
 Bármely, nem jelentős zavaró hatású kereskedelmi-szolgáltató épület,
 A kereskedelmi-szolgáltató tevékenység céljára szolgáló épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló, legfeljebb 1 db lakás,
 Igazgatási vagy egyéb irodaépület.
(3) A kialakításra kerülő telkek legkisebb szélessége 20 m, a minimális telekmélység 25 m.
(4) Az építési övezetben az építési vonal megegyezik a 3101 j. út menti telekhatárral, tehát az előkert 0,0 méter.
(5) Az építési övezetben az oldalkert az ÉNy-i telekhatárnál 0,0 m, a DK-i telekhatárnál 6,0 m.
(6) Az építési övezetben a 3101 j. út felé kerítés maximum 1,6 méteres, minimum 70%-ban áttört lehet, a vasút felé 1,8 méter magas tömör kerítés építhető.
(7) Az építési övezetben a tetőfedés anyaga kerámia- és beton cserép, síkpala, bitumenes zsindely, a tetőfedés színe szürke, fekete, terrakotta, téglavörös, vörösbarna, sötétbarna, zöld lehet.
(8) Az építési övezet területén a hátsókertben legalább 10 m szélességben többszintes zöldsáv alakítandó ki.
(9) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el:
 közműbecsatlakozási műtárgy
 közműpótló műtárgy
 hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
 kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel)
 kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)
 kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor
 kerti épített tűzrakóhely
 kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
 kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
 szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop

A Gksz-3 JELŰ KERESKEDELMI-SZOLGÁLTATÓ ÉPÍTÉSI ÖVEZET
(ECSER GAZDASÁGI TERÜLETEI AZ ALSÓ-KÁLVÁRIA TERÜLETÉN)
23. §

(1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

ÖVEZET
JELE BEÉPÍTÉSI
MÓD KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB
TELEKTERÜLET LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-
MAGASSÁG ZÖLDFELÜLET LEGKISEBB
MÉRTÉKE
Gksz-3 Ikres 900 m2 30 % 4,5 m 25 %

(2) Az építési övezetben az alábbi épületek, építmények helyezhetők el:
 Bármely, nem jelentős zavaró hatású kereskedelmi-szolgáltató épület,
 A kereskedelmi-szolgáltató tevékenység céljára szolgáló épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló, legfeljebb 1 db lakás,
 Igazgatási vagy egyéb irodaépület.
(3) A kialakításra kerülő telkek legkisebb szélessége 14 m, a legkisebb telekmélység 35 m.
(4) Az építési övezetben az építési vonal megegyezik a 3101 j. út menti telekhatárral, tehát az előkert 0,0 méter.
(5) Az építési övezetben a 3101 j. út felé kerítés maximum 1,6 méteres, minimum 70%-ban áttört lehet, a vasút felé 1,8 méter magas tömör kerítés építhető.
(6) Az építési övezetben a tetőfedés anyaga kerámia- és beton cserép, síkpala, bitumenes zsindely, a tetőfedés színe szürke, fekete, terrakotta, téglavörös, vörösbarna, sötétbarna, zöld lehet.
(7) Az építési övezet területén a hátsókertben legalább 10 m szélességben többszintes zöldsáv alakítandó ki.
(8) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el:
 közműbecsatlakozási műtárgy
 közműpótló műtárgy
 hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
 kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel)
 kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)
 kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor
 kerti épített tűzrakóhely
 kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
 kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
 szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop

A Gksz-4 JELŰ KERESKEDELMI-SZOLGÁLTATÓ ÉPÍTÉSI ÖVEZET
(ECSER TERVEZETT GAZDASÁGI TERÜLETEI A DÉLI FEJLESZTÉSI TERÜLETEN)
24. §

(1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:


ÖVEZET
JELE BEÉPÍTÉSI
MÓD KIALAKÍTHATÓ
LEGKISEBB
TELEKTERÜLET LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-
MAGASSÁG ZÖLDFELÜLET LEGKISEBB
MÉRTÉKE
Gksz-4 Szabadonálló 2000 m2 40 % 6,5 m 20 %

(2) Az építési övezetben az alábbi épületek, építmények helyezhetők el:
 Bármely, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységű célt szolgáló épület,
 A gazdasági tevékenység céljára szolgáló épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
 Igazgatási vagy egyéb irodaépület,
 Üzemanyagtöltő, parkolóház,
 Sportépítmény.
(3) Az övezetben a kialakításra kerülő telkek legkisebb szélessége 30 m lehet, legkisebb mélysége 50 m.
(4) Az övezetben az előkertek mérete 5 m. Az oldal- és hátsókertek mérete 10 m a tervezett autópálya melletti telekhatárokon, a többi telekhatáron az oldal- és hátsókertek kialakítására az OTÉK vonatkozó előírásai a mértékadók.
(5) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el:
 közműbecsatlakozási műtárgy
 közműpótló műtárgy
 hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
 kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel)
 kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)
 kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor
 kerti épített tűzrakóhely
 kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
 kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
 szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop

A Gksz-5 JELŰ KERESKEDELMI-SZOLGÁLTATÓ ÉPÍTÉSI ÖVEZET
(ECSER TERVEZETT KERESKEDELMI TERÜLETEI A DÉLI FEJLESZTÉSI TERÜLETEN)
25. §

(1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

ÖVEZET
JELE BEÉPÍTÉSI
MÓD KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB TELEKTERÜLET LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-
MAGASSÁG ZÖLDFELÜLET LEGKISEBB
MÉRTÉKE
Gksz-5 Szabadonálló 5000 m2 40 % 10,0 m 20 %

(2) Az építési övezetben az alábbi épületek, építmények helyezhetők el:
 Bármely, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységű célt szolgáló épület,
 A gazdasági tevékenység céljára szolgáló épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
 Igazgatási vagy egyéb irodaépület,
 Üzemanyagtöltő.
(3) Az övezetben a kialakításra kerülő telkek legkisebb szélessége 40 m lehet, legkisebb mélysége 60 m.
(4) Az építési övezet területén az előkert minimum 10 méter, az oldalkert minimum 6 méter, a hátsókert minimum 20 méter nagyságú.
(5) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el:
 közműbecsatlakozási műtárgy
 közműpótló műtárgy
 hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
 kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel)
 kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)
 kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor
 kerti épített tűzrakóhely
 kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
 kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
 szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop

A Gksz-6 JELŰ KERESKEDELMI-SZOLGÁLTATÓ ÉPÍTÉSI ÖVEZET
(ECSER TERVEZETT GAZDASÁGI TERÜLETEI A DÉLI FEJLESZTÉSI TERÜLETEN)
26. §

(1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

ÖVEZET
JELE BEÉPÍTÉSI
MÓD KIALAKÍTHATÓ
LEGKISEBB
TELEKTERÜLET LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-
MAGASSÁG ZÖLDFELÜLET LEGKISEBB
MÉRTÉKE
Gksz-6 Szabadonálló 4000 m2 40 % 10,0 m 20 %

(2) Az építési övezetben az alábbi épületek, építmények helyezhetők el:
 Bármely, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységű célt szolgáló épület,
 A gazdasági tevékenység céljára szolgáló épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
 Igazgatási vagy egyéb irodaépület,
 Üzemanyagtöltő, parkolóház,
 Sportépítmény.
(3) Az övezetben a kialakításra kerülő telkek legkisebb szélessége 40 m lehet, legkisebb mélysége 60 m.
(4) Az építési övezet területén az előkert minimum 10 méter, az oldalkert minimum 6 méter, a hátsókert minimum 20 méter nagyságú.
(5) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el:
 közműbecsatlakozási műtárgy
 közműpótló műtárgy
 hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
 kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel)
 kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)
 kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor
 kerti épített tűzrakóhely
 kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
 kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
 szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop

AZ Gip-1 JELŰ IPARI-GAZDASÁGI ÉPÍTÉSI ÖVEZET
(ECSER TERVEZETT IPARI TERÜLETEI A DÉLI FEJLESZTÉSI TERÜLETEN)
27. §

(1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

ÖVEZET
JELE BEÉPÍTÉSI
MÓD KIALAKÍTHATÓ
LEGKISEBB
TELEKTERÜLET LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-
MAGASSÁG ZÖLDFELÜLET LEGKISEBB
MÉRTÉKE
Gip-1 Szabadonálló 10.000 m2 40 % 16,0 m 25 %

(2) Az építési övezetben az alábbi épületek, építmények helyezhetők el:
 Bármely gazdasági tevékenységű célt szolgáló épület,
 A gazdasági tevékenység céljára szolgáló épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás,
 Igazgatási vagy egyéb irodaépület.
(2) Az övezetben a kialakításra kerülő telkek legkisebb szélessége 50 m lehet, legkisebb mélysége 80 m.
(3) Az övezetben az előkertek mérete 10 m, a hátsókertek mérete minimum 20 m, az oldalkertek mérete minimum 8 m.
(4) Az építési övezetben az alábbi meghatározott melléképítmények, létesítmények helyezhetők el:
 közműbecsatlakozási műtárgy
 közműpótló műtárgy
 hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
 kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel)
 kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)
 kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor
 kerti épített tűzrakóhely
 kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető,
 trágyatároló,
 ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;
 kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
 szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop


ÜDÜLŐTERÜLETEK

ÜDÜLŐTERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI
28. §

(1) Az üdülőövezetek területein csak az övezetben üdülők ellátását szolgáló kereskedelmi és gazdasági tevékenység folytatható, amelynek környezeti paraméterei a telekhatáron nem haladják meg a lakóterületi környezeti határértékeket.
(2) Az övezetekben nem helyezhető el szerelési- és műhelyépület, valamint haszonállattartás céljára szolgáló építmény.
(3) Az egyes üdülőtelkeken az adott építési övezetre előírt legkisebb zöldfelületi arány alapján kiszámított legkisebb zöldfelület nagyság minden megkezdett 150 m2-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni és fenntartani.
(4) Az építési övezetben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők:
 közműbecsatlakozási műtárgy
 közműpótló műtárgy
 hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
 kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel)
 kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)
 kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,
 kerti épített tűzrakóhely,
 kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
 kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
 szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.

AZ Üh-1 JELŰ HÉTVÉGIHÁZAS TERÜLETEK
(A MEGLÉVŐ ÜDÜLŐTERÜLETEK)
29. §

(1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

ÖVEZET JELE BEÉPÍTÉSI MÓD KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB TELEKTERÜLET LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY- MAGASSÁG ZÖLDFELÜLET LEGKISEBB MÉRTÉKE
Üh-1 Oldalhatáron álló 800 m2 10 % 4,0 m 60 %

(2) Az építési övezetben elhelyezhető épületek, építmények:
 Legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek,
 kereskedelmi célú épületek,
 gazdasági épületek.

AZ Üh-2 JELŰ HÉTVÉGIHÁZAS TERÜLETEK
(A MEGLÉVŐ ÜDÜLŐTERÜLETEK)
30. §

(1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

ÖVEZET JELE BEÉPÍTÉSI MÓD KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB TELEKTERÜLET LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY- MAGASSÁG ZÖLDFELÜLET LEGKISEBB MÉRTÉKE
Üh-2 Oldalhatáron álló 500 m2 15 % 4,5 m 60 %

(2) Az építési övezetben elhelyezhető épületek, építmények:
 Legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek,
 kereskedelmi célú épületek,
 gazdasági épületek.


KÜLÖNLEGES TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI

KÜLÖNLEGES TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEINEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI
31. §

(1) A különleges területek építési övezeteibe a község területén a sportterületek (Ksp-1, Ksp-2), a temető (Kt), a különleges, gazdasági és közlekedési funkciójú területek (Kg,kö-1, Kg,kö-2, Kg,kö-3, Kg,kö-4), és a szennyvízátemelő területe (Kszv) tartozik.
(2) Az övezetek meglévő telkei nem oszthatók meg.
(3) Az építési övezetek területén az előkert nagysága minimum 5 méter.
(4) Az övezetek területén haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.
(5) A különleges, gazdasági és közlekedési funkciójú területeken az építési engedélyezési eljárás során az illetékes légügyi igazgatóságot szakhatóságként be kell vonni az eljárásba.
(6) A különleges, gazdasági és közlekedési funkciójú területeken az övezetekben az építés és az üzemeltetés során a légiközlekedés biztonságát veszélyeztető tevékenység nem végezhető, az építmények magassága és világítása nem zavarhatja a légiközlekedést. Az építmények magassága az építés közben, ideiglenesen sem lépheti túl az illetékes légügyi igazgatóság előírásait.

A Ksp-1 JELŰ KÜLÖNLEGES ÉPÍTÉSI ÖVEZET
(A SPORTPÁLYA TERÜLETE)
32. §

(1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

ÖVEZET
JELE BEÉPÍTÉSI
MÓD KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB
TELEKTERÜLET LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-
MAGASSÁG ZÖLDFELÜLET LEGKISEBB
MÉRTÉKE
Ksp-1 Szabadonálló 2000 20 % 7,0 m 50 %

(2) Az építési övezetben sportolási célú épületek, építmények, valamint ezt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el (szociális blokk, lelátó-, öltözőépület).
(3) Az építési övezetekben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők:
 közműbecsatlakozási műtárgy
 közműpótló műtárgy
 hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
 kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel)
 kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)
 kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,
 kerti épített tűzrakóhely,
 kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető,
 kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
 szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.

A Ksp-2 JELŰ KÜLÖNLEGES ÉPÍTÉSI ÖVEZET
(A SPORTPÁLYA TERÜLETE A DÉLI FEJLESZTÉSI TERÜLETEN)
33. §

(1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

ÖVEZET
JELE BEÉPÍTÉSI
MÓD KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB
TELEKTERÜLET LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-
MAGASSÁG ZÖLDFELÜLET LEGKISEBB
MÉRTÉKE
Ksp-2 Szabadonálló 4000 10 % 5,0 m 80 %

(2) Az építési övezetben sportolási célú épületek, építmények, valamint ezt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el (szociális blokk, lelátó-, öltözőépület).
(3) Az építési övezetekben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők:
 közműbecsatlakozási műtárgy
 közműpótló műtárgy
 hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
 kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel)
 kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)
 kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,
 kerti épített tűzrakóhely,
 kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető,
 kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
 szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.

A Kt JELŰ KÜLÖNLEGES ÉPÍTÉSI ÖVEZET
(A TEMETŐ TERÜLETE)
34. §

(1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

ÖVEZET
JELE BEÉPÍTÉSI
MÓD KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB
TELEKTERÜLET LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-
MAGASSÁG ZÖLDFELÜLET LEGKISEBB
MÉRTÉKE
Kt Szabadonálló 15.000 m2 10 % 4,5 m 50 %

(2) A temető északi sávjában a szabályozási terv szerint 10 m széles út alakítandó ki.
(3) Az építési övezetben a temető és az ezzel a funkcióval kapcsolatban lévő épület, építmény helyezhető el.
(4) A legnagyobb építménymagasság értéke templom és temetőkápolna esetén 10 m.
(5) A temető kialakult zöldfelületi fedettségének mértéke nem csökkenthető.
(6) Meglévő temető védőtávolsága 50 m, mely a telekhatártól számítandó. Meglévő temető védőtávolság megállapításában, illetve csökkentésében az ÁNTSZ a hatóság.
(7) Tervezett, újonnan létesítendő temető, vagy temető bővítési terület védőtávolsága 30 m, melyet telken belül, védőzöld sávként kell kialakítani.
(8) A védőtávolságon belül csak az ÁNTSZ által engedélyezett funkciójú építmény helyezhető el.
(9) Az övezetben új zöldfelület kialakítása esetén kertépítészeti kiviteli tervet kell készíteni.

A Kg,kö-1 JELŰ KÜLÖNLEGES ÉPÍTÉSI ÖVEZET
(KÜLÖNLEGES, GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI FUNKCIÓJÚ TERÜLETEK)
35. §

(1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

ÖVEZET
JELE BEÉPÍTÉSI
MÓD KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB
TELEKTERÜLET LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-
MAGASSÁG ZÖLDFELÜLET LEGKISEBB
MÉRTÉKE
Kg,kö-1 Szabadonálló 5.000 m2 40 %, 12,0 m 40 %

(2) Az övezeten belül kizárólag a közlekedési és gazdasági tevékenységekhez szükséges épületek, építmények helyezhetők el, illetve azok a tevékenységek folytathatók, amelyekhez szükséges védőtávolságok a környező területek jogszerű területhasználatát nem korlátozzák.
(3) Az övezetben a kialakításra kerülő telkek legkisebb szélessége 40 m lehet, legkisebb mélysége 80 m.
(4) Az építési övezet területén az előkert minimum 10 méter, az oldalkert minimum 6 méter, a hátsókert minimum 10 méter nagyságú.
(5) A területen a telekalakítás feltétele a telekalakítási terv elkészítése, melyet egy időben legalább egy tömbre vonatkozóan kell elkészíteni.
(6) Az övezetben előírt kialakítandó zöldfelület minimum 50%-át a telkek hátsókertjeinek területén, a tömbön belül egybefüggően kell kialakítani, és háromszintes (fás – cserje és gyepszintű) intenzív növényzettel kell ellátni. Ez alól csak azok a felületek képeznek kivételt, ahol felszíni víztároló (illetve tűzivíz tároló) kerül kialakításra.
(7) Az építési övezetben az alábbi meghatározott melléképítmények, létesítmények helyezhetők el:
 közműbecsatlakozási műtárgy
 közműpótló műtárgy
 hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
 kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel)
 kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)
 kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor
 kerti lugas, lábon álló kerti tető,
 kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
 szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop

A Kg,kö-2 JELŰ KÜLÖNLEGES ÉPÍTÉSI ÖVEZET
(KÜLÖNLEGES, GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI FUNKCIÓJÚ TERÜLETEK)
36. §

(1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

ÖVEZET
JELE BEÉPÍTÉSI
MÓD KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB
TELEKTERÜLET LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-
MAGASSÁG ZÖLDFELÜLET LEGKISEBB
MÉRTÉKE
Kg,kö-2 Szabadonálló 10.000 m2 40 %, 18,0 m 40 %

(2) Az övezeten belül kizárólag a közlekedési és gazdasági tevékenységekhez szükséges épületek, építmények helyezhetők el, illetve azok a tevékenységek folytathatók, amelyekhez szükséges védőtávolságok a környező területek jogszerű területhasználatát nem korlátozzák.
(3) Az övezetben a kialakításra kerülő telkek legkisebb szélessége 50 m lehet, legkisebb mélysége 100 m.
(4) Az építési övezet területén az előkert minimum 10 méter, az oldalkert minimum 6 méter, a hátsókert minimum 10 méter nagyságú.
(5) A területen a telekalakítás feltétele a telekalakítási terv elkészítése, melyet egy időben legalább egy tömbre vonatkozóan kell elkészíteni.
(6) Az övezetben előírt kialakítandó zöldfelület minimum 50%-át a telkek hátsókertjeinek területén, a tömbön belül egybefüggően kell kialakítani, és háromszintes (fás, cserje és gyepszintű) intenzív növényzettel kell ellátni. Ez alól csak azok a felületek képeznek kivételt, ahol felszíni víztároló (illetve tűzivíz tároló) kerül kialakításra.
(7) Az építési övezetben az alábbi meghatározott melléképítmények, létesítmények helyezhetők el:
 közműbecsatlakozási műtárgy
 közműpótló műtárgy
 hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
 kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel)
 kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)
 kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor
 kerti lugas, lábon álló kerti tető,
 kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
 szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop

A Kg,kö-3 JELŰ KÜLÖNLEGES ÉPÍTÉSI ÖVEZET
(KÜLÖNLEGES, GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI FUNKCIÓJÚ TERÜLETEK)
37. §

(1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

ÖVEZET
JELE BEÉPÍTÉSI
MÓD LEGKISEBB
TELEKTERÜLET LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-
MAGASSÁG ZÖLDFELÜLET LEGKISEBB
MÉRTÉKE
Kg,kö-3 Szabadonálló 20.000 m2 40 %, 24,0 m 40 %

(2) Az övezeten belül kizárólag a légiközlekedéshez kapcsolódó közlekedési és gazdasági tevékenységekhez szükséges épületek, építmények helyezhetők el, illetve azok a tevékenységek folytathatók, amelyekhez szükséges védőtávolságok a környező területek jogszerű területhasználatát nem korlátozzák.
(3) Az övezetben a kialakításra kerülő telkek legkisebb szélessége 80 m lehet, legkisebb mélysége 120 m.
(4) Az építési övezet területén az előkert minimum 10 méter, az oldalkert minimum 6 méter, a hátsókert minimum 10 méter nagyságú.
(5) A területen a telekalakítás feltétele a telekalakítási terv elkészítése, melyet egy időben legalább egy tömbre vonatkozóan kell elkészíteni.
(6) Az építési övezet területén az építési engedélyezési eljárás során az illetékes légügyi igazgatóságot szakhatóságként be kell vonni az eljárásba.
(7) Az építési övezet területén az építés és az üzemeltetés során a légiközlekedés biztonságát veszélyeztető tevékenység nem végezhető, az építmények magassága és világítása nem zavarhatja a légiközlekedést. Az építmények magassága az építés közben, ideiglenesen sem lépheti túl az illetékes légügyi igazgatóság előírásait.
(8) Az övezetben előírt kialakítandó zöldfelület minimum 50%-át a telkek hátsókertjeinek területén, a tömbön belül egybefüggően kell kialakítani, és háromszintes (fás – cserje és gyepszintű) intenzív növényzettel kell ellátni. Ez alól csak azok a felületek képeznek kivételt, ahol felszíni víztároló (illetve tűzivíz tároló) kerül kialakításra.
(9) Az övezet telkeinek beépítetlen, burkolatlan területét kötelező a repülőtér biztonságát nem zavaró módon kialakítani.
(10) Az építési övezetben az alábbi meghatározott melléképítmények, létesítmények helyezhetők el:
 közműbecsatlakozási műtárgy
 közműpótló műtárgy
 hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
 kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel)
 kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)
 kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor
 kerti lugas, lábon álló kerti tető,
 kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
 szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop

A Kg,kö-4 JELŰ KÜLÖNLEGES ÉPÍTÉSI ÖVEZET
(KÜLÖNLEGES, GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI FUNKCIÓJÚ TERÜLETEK)
8. §

(1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

ÖVEZET
JELE BEÉPÍTÉSI
MÓD LEGKISEBB
TELEKTERÜLET LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-
MAGASSÁG ZÖLDFELÜLET LEGKISEBB
MÉRTÉKE
Kg,kö-4 Szabadonálló 20.000 m2 40 % 24,0 m 40 %

(2) Az övezeten belül kizárólag a légiközlekedéshez kapcsolódó közlekedési és gazdasági tevékenységekhez szükséges épületek, építmények helyezhetők el, illetve azok a tevékenységek folytathatók, amelyekhez szükséges védőtávolságok a környező területek jogszerű területhasználatát nem korlátozzák.
(3) Az övezetben a kialakításra kerülő telkek legkisebb szélessége 60 m lehet, legkisebb mélysége 80 m.
(4) Az építési övezet területén az előkert minimum 10 méter, az oldalkert minimum 6 méter, a hátsókert minimum 10 méter nagyságú.
(5) A területen a telekalakítás feltétele a telekalakítási terv elkészítése, melyet egy időben legalább egy tömbre vonatkozóan kell elkészíteni.
(6) Az építési övezet területén az építési engedélyezési eljárás során az illetékes légügyi igazgatóságot szakhatóságként be kell vonni az eljárásba.
(7) Az építési övezet területén az építés és az üzemeltetés során a légiközlekedés biztonságát veszélyeztető tevékenység nem végezhető, az építmények magassága és világítása nem zavarhatja a légiközlekedést. Az építmények magassága az építés közben, ideiglenesen sem lépheti túl az illetékes légügyi igazgatóság előírásait.
(8) Az övezetben előírt kialakítandó zöldfelület minimum 50%-át a telkek hátsókertjeinek területén, a tömbön belül egybefüggően kell kialakítani, és háromszintes (fás – cserje és gyepszintű) intenzív növényzettel kell ellátni. Ez alól csak azok a felületek képeznek kivételt, ahol felszíni víztároló (illetve tűzivíz tároló) kerül kialakításra.
(9) Az övezet telkeinek beépítetlen, burkolatlan területét kötelező a repülőtér biztonságát nem zavaró módon kialakítani.
(10) Az építési övezetben az alábbi meghatározott melléképítmények, létesítmények helyezhetők el:
 közműbecsatlakozási műtárgy
 közműpótló műtárgy
 hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
 kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel)
 kerti építmény (szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)
 kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor
 kerti lugas, lábon álló kerti tető,
 kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
 szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop


A Kszv JELŰ KÜLÖNLEGES ÉPÍTÉSI ÖVEZET
(ECSER KÖZMŰTELEPHELY – SZENNYVÍZÁTEMELŐ - TERÜLETE)
38. §

(1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

ÖVEZET
JELE BEÉPÍTÉSI
MÓD KIALAKÍTHATÓ
LEGKISEBB
TELEKTERÜLET LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-
MAGASSÁG ZÖLDFELÜLET LEGKISEBB
MÉRTÉKE
Kszv Szabadonálló 2000 15 % 4,5 m 60 %

(2) Az építési övezetben kizárólag a jelentős területigénnyel bíró közműtelephelyek létesítményei és berendezései helyezhetők el.
(3) Az építési övezetben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők:
 közműbecsatlakozási műtárgy
 közműpótló műtárgy
 hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
 siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,
 kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
 szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.